KLIPÖZÖN 2013/14: álmos olvadás!

Huszonkét új klip került a héten a látóterünkbe, és szokás szerint egyik sem fogja megváltani a metalvideózást, pedig a megszokottnál talán alacsonyabb átlagos ismertségi szint mellett vannak itt nagyobb nevek is (Escape the Fate, Enter Shikari, Terror, és a hetet a KEN Mode oldalán megnyerő Meshuggah). Szerencsére az enyhülés még nem érte el az „álmosító meleg” szintet, így talán nem fogtok elaludni a döbbenetesen unalmas imidzsklip-felhozatalon, főleg, hogy a hallgatnivaló számos helyen eladja az amúgy főleg érdektelen videókat.

ESCAPE THE FATE – YOU’RE INSANE

Amikor Craig Mabbitt a keresztényi értékrendeket hirdető Blessthefallból kilépett, hogy az Escape The Fate énekeseként a klipekben pornószínésznők csöcseit csapkodja és nyalogassa, akkor valami megmozdulhatott az emberben, hogy ez valójában nem is egy hiteles ember. De legalább áll mögötte egy zenészgárda, aki a szarból tud még nagyobbat építeni, majd nagy költségvetésű klipekkel letuszkolni az emberek torkán az olyan mély mondanivalókkal együtt, hogy az erkölcstelen sztárélet tönkreteszi a következő generáció lelki világát, úgyhogy mindig mutassunk nekik jó példát. Majd a klipforgatás után elmentek felszívni pár csíkot, és a turnébuszba csábítani pár kiskorú rajongót bélyeggyűjteményt nyálazni. (JB)

DON GATTO – HARDCORE BABYLON

A szekszárdi láncfűrész hardcore Don Gatto elkészítette első komolyabb videoklipjét a tavaly megjelent Second EP legmarkánsabb dalához, a Hardcore Babylonhoz. A klip, ahogy a zene is jó értelemben véve egyszerű eszközökből épült fel, ám hatásfoka így is megalapozhat egy-egy súlyosabb estét. Külön felhívnám a figyelmet a videó végén látható színészi játék / gitártörés kombinációra. A koncertkirály Don Gatto továbbra is egyike a legmegbízhatóbb csapatoknak. (BK)

AS THEY BURN – F.R.E.A.K.S. (FEAT. FRANKIE PALMERI & AARON MATTS)

A párizsi székhelyű As They Burn legfrissebb klipjében felsorakoztatott megoldásoknak köszönhetően szemtanúi lehetünk az elmúlt időszak egyik „legtuskóbb” képsorainak. Természetesen erre a jelzőre nem feltétlenül negatív érzésekkel kell gondolni: az egyszerű breakdownokra történő önfeledt taposáshoz, egy valódi kombájnt megszégyenítő búzaszedéshez, és persze az egysorosok beordibálásához tökéletes ez a fajta hangulat. Ehhez még hozzájön a (nagyon) mérges arccal felvértezett kamerába ordibálás, a húsvétról megmaradt nyúlról készült pillanatképek stílusos bevágása, és a gyárkéményeket megringató füstkifújás is. Az As They Burn gárdája már önmagában is megállja a helyét ezen a téren, de nem bízták a véletlenre a dolgot: a garantált siker érdekében megnyerték az e téren etalonnak számító Emmure, valamint a Betraying The Martyrs karizmatikus vezéreit is – így Frankie és Aaron tolmácsolásából is kiderül, mekkora az aktuális keménységi mérce. (FB)

JUNGLE ROT – TERROR REGIME

A Jungle Rot sem kívánja nagyon meglepni a rajongóit: a Victory Records-hoz tartozó death metal zenekar nyolcadik nagylemezét adta ki márciusban, az album egyik dalához forgatott klipben pedig előadják a Terror Regime című dalt. Nulla újdonságértéke van a videónak, úgyhogy ezzel kapcsolatban maximum a zene miatt lehet megdicsérni a ’94 óta pályán lévő csapatot (meg a kiadót, hogy annyira nem elveszett a jelenlegi kínálatuk). (JÁ)

CAPSIZE – UNWANTED

A modern hardcore-t vagy látens hardcore-t kedvelő ifjak minden bizonnyal egyként csettintenek majd a Capsize új klipje hallattán és nem csak azért mert 0:05-nél ByeAlex is feltűnik, hanem azért mert ismét egy ígéretes moden produkcióval állunk szemben. Hogy mennyire hiteelsek azt nem tudjuk, de mindenesetre a Live A Burden, Die A Curse névre hallgató lemez minden bizonnyal még több hasnló vehemens hardcore himnuszt rejteget. Az Unwanted klipje, így sikerült: (BK)

NAIOTH – DEATH ELEMENTS

Ha elindítja az ember az alábbi klipet, körülbelül tíz másodperc elteltével halvány dévá vu érzése támad, bár lehet még nem is biztos benne miért. Ez persze cseppet sem riasztja el a folytatástól, tovább próbálkozik, hátha csak rosszul rémlik valami. Azonban további fél perc sem szükséges ahhoz, hogy visszafordíthatatlanná váljon a felismerés: ez bizony a méltán híres Textures Reaching Home című számához készült klipnek néhol már-már pofátlan újragondolása. A zenei megvalósítás pedig, a képsorokhoz hasonlóan, képtelen felérni az alapjául választott irányzat színvonalához, vegyes érzelmeket hagyva maga után. (FB)

CATHEDRAL – TOWER OF SILENCE

A Cathedral áprilisban érkező tizedik nagylemeze az utolsó lesz a sorban, mivel a legendás angol doom zenekar visszavonul az album kiadása után, így a Last Spire klipje egyfajta búcsúvideo is lehetne, de helyette inkább egy klasszikus doom videót kapunk a stílus összes kötelező kellékével. Arról, hogy miért is volt olyan jó Lee Dorrian bandája, itt írtunk az idén húszéves Ethereal Mirror kapcsán. (JÁ)


WORMED – TAUTOCHRONE

Már régen elérkezett az a pont, amikor is a death metal legbrutálisabb ága elérte azt a szintet, aminek köszönhetően a legkonzervatívabb nézetek szerint is külön kategóriaként szükséges kezelni. A madridi Wormed gárdája pedig maximálisan hű marad az elmúlt évek során róluk kialakult képhez: futurisztikus hangulatú, brutális szeletelésre érdemes készülni. Maga a klip nem kecsegtet túl sok érdekességgel, azonban a lélek kellemes pusztítására tökéletesen alkalmas a zenei aláfestés. (FB)

HACKTIVIST – ELEVATE

A Hacktivistnek komoly esélyei vannak arra, hogy ők legyenek a következő djent sikerzenekar, hiszen ha zeneileg nem is hoznak új megoldásokat, az áriázás/üvöltés helyett a jó ritmusérzékű rappelés pont elég friss ahhoz, hogy megjegyezzük a nevüket. Első klipjükben nem történik semmi sem, de hát minek is történne, mikor mindenkit elsősorban a dal érdekel (vagy J Hurley Enter Shikari sapkája). (JÁ)


BRANSON HOLLIS – MAUNDER’S TALE

A teljes ismeretlenségből próbál kitörni a francia Branson Hollis, melynek első lépéseként hamarosan megjelentetik a The Unexpected Way Of Things című albumukat, amelyet az a Matt Goldman fog felügyelni, aki már olyan bandákkal dolgozott együtt, mint az Underoath, The Chariot vagy épp a The Devil Wears Prada. Második lépésként olyan vendégénekest kértek fel Maunder’s Tale című dalukba, akinek a neve a színtér számára ismerősen csenghet, hiszen Cory Brandan a Norma Jean énekeseként múlatja az éveket. Plusz feltétként nem csak a hangját, hanem az arcát is adta a nem rég megjelent videokliphez, amelynek a képi világa is igen meggyőzőre sikeredett. (JB)


ERRA – SEVEN

Az alabamai Erra gárdája saját bevallásuk szerint valahol a mágikus progresszív jelzővel illetett metalcore vonalán mozog – ha pedig ennek fényében a klipesített szerzemény megtekintésére vetemedünk egy igen meggyőző alkotás bontakozik ki monitorainkon, ezalatt a három perc alatt. Ugyan a képsorok nem mutatnak túl az egyik élő fellépésük anyagán, a helyenként feltűnő érdekes – bár nem éppen újszerű – zenei megoldások kárpótolnak a mára már megszokottá vált videoklipért. A dobos srác pedig reméljük soha nem fog így mosolyogni egy játszótéren sem, különben komoly bajba kerülhet. (FB)

TERROR – THE MOST HIGH

Mosholó emberek, stagediving, tetoválások, turnéfelvételek, flyerek, zenekari ruhák, és persze a nagyokos Scott Vogel: pontosan ennyit várhatunk egy Terror videótól, és a The Most High ennyit is ad. Őrületes tempóban csilingelnek a színtérpontok, ahogy Vogel rámutat egy Judge zászlóra, túrja a bakeliteket és rábukkan egy Warzone pulcsira, majd a zenekar bepakol, és elkezd hömpölyögni a címadó dal videójában is látható, izomszagú emberóceán. (JÁ)


THIS CITY AWAITS – NATHAN

A három tagot számláló This City Awaits a Red Cord Records legújabb igazolásai közé tartozik. A klip első pillanataiban rájöhetünk, hogy se szépségversenyt, se zenei díjakat nem fognak bezsebelni a fiúk-lányok, de még azt sem mondhatjuk, hogy a sztori miatt érdemes lenne megnézni a videót. Azoknak azonban, akik szeretik az átlagos(an jó) hangzású alternatív rock muzsikát, és nem zavarja őket, hogy a vakítóan ronda énekes arcát kell nézni a klip nagy részében, az bátran kattintson a lejátszás gombra. (JB)


D AT SEA – UNCONSCIOUS

Kicsivel több, mint egy hónapja örömködtünk az I Killed the Prom Queen volt frontembere, Michael Crafter által vezetett Confession klipjének mély mondanivalóján és várakozáson felüli minőségén, márciusban pedig a banda gitáros-énekese, Doyle Perez jelentkezett egy házivideós közvetlenségű klippel szólóprojektje, a D At Sea keretében. A nóta egy akusztikus gitárra épülő popdal, így értelemszerűen teljesen nélkülözi az agressziót, sőt: bár maga a szám nem különösebben giccses, a klip az utóbbi évek egyik legcukrosabbja, tengerparttal, lufikra firkált „love” feliratokkal, békejellel díszített gitárhevederrel, úgyhogy csak az próbálkozzon vele, aki nem kiütést az ilyesmitől! – BG

LOWER LANDS – EAT THE RICH

A Lower Lands neve többek közt azért is lehet ismerős, mert a brit zenekar megfordult idén Budapesten, és a Dürer Kertben fel is csendült az Eat the Rich című legújabb daluk, melyhez a Lower Than Atlantist hallhatóan, a fésülködést pedig láthatóan kedvelő fiatalok egy kártyázós imidzsklipet forgattak. Nagyon unalmas, de mivel a dal új, ezért valószínűleg ez senkit se fog zavarni. (JÁ)


MESHUGGAH – I AM COLOSSUS

A Meshuggah legutóbbi, Koloss című nagylemeze ugyan nem talált osztatlan sikerre a rajongók körében, azonban még így is rendkívül távol áll a rosszul sikerült albumok kategóriájától – annak idején természetesen mi is kifejtettük a véleményünket a korongról. A lemez nyitó tételéhez érkezett a héten egy rendkívül hangulatos, csak animált elemekkel operáló videoklip. A helyenként Tim Burton korai munkásságára emlékeztető megoldásokért Magnus Jonsson a felelős – az egyszer biztos, hogy remek munkát végzett, a hét egyik legkellemesebb alkotását tette le az asztalra. (FB)

CALL OF THE VOID – NAPALM LUNGS

A Relapse Records feltétlen hívei minden bizonnyal már régóta felfigyeltek a Call of the Void eszméletlen száguldására, aminek legújabb állomásaként megérkezett a Napalm Lungs klipje, mely a frissen megjelent Dragged Down A Dead End Path lemezen kapott helyett. Ha vevő vagy arra, hogy milyen amikor a grindcore, a sludge és a klasszikus hardcore punk násztáncba kél, akkor ez a zenekar lehet az ideális választás. Tökéletes háttérzene egy kaszaboláshoz a metróban. (BK)

KEN MODE – COUNTER CULTURE COMPLEX

Hatalmas, és a banda kompromisszumot nem ismerő zajrockjára tekintettel iróniától sem mentes ötlet volt a KEN Mode-tól, hogy az új lemez kezdődalához, a Counter Culture Complex-hez leforgatták egy black metal imidzsklip paródiáját. A díszleteket, „effekteket” mintha egy Satyricon videóból válogatták volna, az alapszituáció (már ha lehet annak nevezni) meg hihetetlenül vicces, ráadásul megdöbbentő módon az imidzsklip rész is rendben van (Shane Matthewson játékát öröm nézni). A banda stílusos, a dal jó, a csajok dögösek, úgyhogy megérdemli a dicséretet a klip is, meg persze a korong is. – BG

ENTER SHIKARI – THE PADDINGTON FRISK

Az Enter Shikari szereti meglepni a rajongóit, és most épp egy másfélperces dallal, valamint a hozzá készített, japán TV-műsorokat idéző klippel kedveskedtek a közönségüknek. Jópofa, bár valószínűleg viccesebb volt forgatni és vágni, mint nézni, arról nem is beszélve, hogy a dal megírása sem lehetett sokkal hosszabb magánál a végeredménynél. (JÁ)


SUCH GOLD – SURVIVAL OF THE FONDEST

Úgy tűnik, hogy a Such Gold idén sem hagy fel bemutatkozó nagylemezük, a Misadventures promózásával, ami érthető is, hiszen remekül sikerült az album, más kérdés, hogy nem sok értelme van egy újabb olyan klipnek, ahol egy szobában játszik a zenekar, és semmi más nem történik. Normális időjárás esetén azt mondanánk, hogy itt a tavasz, és elő lehet venni a lemezt, de ezzel azért még várnánk egy kicsit, a klipen azonban már most is túl lehet esni, nyomot vagy emléket nem fog hagyni. (JÁ)


UNCHAINED BREATHING – THE EXTORTIONIST

The Extortionist névvel jelentette meg első klipjét a rettenetes névvel megáldott Unchained Breathing. Ami elsőre nyilvánvalóvá válik, az az, hogy ezekből a srácokból még lehet valami, hiszen mind instrumentálisan, mind a vokálok szempontjából elképesztően változatos az amiről itt szó van és még a klip is kellően professzionális. Egy névváltoztatás és a tiszta ének tudatosabb használata azonban mindenképp előnyére válhat a csapatnak, azonban a technikás dogok kedvelői számára mindez kihagyhatatlan! (BK)

GREELEY ESTATES – MARIONETTE

Ledolgozott éveik és kiadott lemezeik alapján a Greeley Estates lassan a „nagy öregek” közé tartozik annak ellenére is, hogy igazán nagy sikert sosem tudtak elérni. A srácok nem nagyon szeretnek pihenni, hiszen öt év alatt öt kiadvánnyal jelentkeztek, melyek közül a legújabb, a Devil Son című EP április 8-án fog napvilágot látni, erről pedig a Marionette névre hallgató dal klipet is kapott. A szokásosan jól összevágott (=unalmas) imidzsklip mellé egy rockosabb hangvételű metalcore dal jár, amelyből megállapíthatjuk, hogy idén sem fogják megváltani a színtért. (JB)