Akár dupla konceptlemez is lehet a következő Slipknot

Miközben Corey Taylor idén (meg valószínűleg még jövőre is) jóformán csak a Stone Sourrel foglalkozik, a Slipknot zeneszerző magja már szorgosan dolgozik a három évvel ezelőtti .5: The Gray Chapter folytatásán. Az NME magazin megkérdezte Shawn Crahantől, hogy hogy állnak a zenekar dolgai, mire ő – a maga sajátos, néha ellentmondásokkal teli módján – a következőket mondta:

Annyit elárulhatok, hogy úgy döntöttünk, most másképp csináljuk a dolgokat. A kiadónkat felvásárolták és továbbadták; az emberek, akik régebben tanácsokat adtak nekem, most sehol nincsenek; mi viszont még mindig állunk. Nem fogunk arra várni, hogy Corey Taylor azt mondja, hogy ráér. Nem fogunk arra várni, hogy elkészüljek egy filmmel, amit rendezek. Ugyanez igaz akkor is, ha valaki valaki mással menne turnézni.

Három-négy havonta összeülünk, és nekiállunk írni, akár egy hónapig is. Jelenleg nagyjából 27 munkadarabunk van, amiből 7 vagy 8 készen van. Ezek nem kész dalok, ez távolról sem igaz. Ilyenkor jön az, hogy elkezdünk azon vitatkozni, hogy Corey Taylor nincs itt, vagy hogy Jim valami mást akar csinálni. Művészekként megköveteljük magunktól, hogy három-négyhavonta összegyűljük és az agyunkat is kifolyassuk a művészettel. Annyit próbálunk alkotni, amennyit csak lehetséges.

A banda többsége szeptemberben fog találkozni, hogy elkezdjünk dolgozni azon a 27 zenedarabon, és hogy ehhez még többet adjunk hozzá. Az a cél, hogy eljussunk egy olyan szintre, ahol már úgy érezzük, hogy egy dupla albumot is kiadhatnánk. Hogy eljutunk-e odáig, fogalmam sincs. Ez majdnem lehetetlen dolog, mert rengeteg zenéből kell kiválasztani a megfelelő darabokat. De én szeretném, ha lenne egy dupla lemezünk, és szeretném, ha lenne egy koncepciós lemezünk. Beszéltem erről Corey-val és Jimmel, és nem fogjuk „csak úgy” megcsinálni, nem fogjuk erőltetni. Működnie kell, mindannyiunk számára meg kell felelnie.

Szóval itt tartunk most. Hogy a lemez mikor készülhet el és jelenhet meg, arról egyelőre nagyon találgatni sem érdemes, de ettől független a bohócnak az azt követő turnéval kapcsolatban is vannak már ötletei:

Gyönyörű dolog belegondolni, hogy „Aztakurva, hat lemezünk van, és most össze kell raknunk egy setlistet.” Vagy hosszabbra kell tervezni a műsort, ami már csak azért is nehéz, mert jobban szeretünk egyszerűen csak kiállni és orrba verni mindenkit. Elég valószínűtlen, hogy hosszabb koncerteket játsszunk, hacsak nem építünk bele díszletcseréket, ruhacseréket, akusztikus blokkokat – ilyesmiről is beszéltünk.

Arról is beszéltünk, hogy csinálunk egy kis klubturnét. Nem végezhetem el ezt a rock & roll nevű dolgot, hacsak nem megyek vissza oda, ahonnan kezdtem. Azt akarom, hogy a közönség rúgjon tökön. Ha a biztonságiaknak keményebben kell dogoznia, nem az én hibám. Induljanak csak be a zenére az egybegyűltek. Azt akarom, hogy ezek az anyaszomorítók verjenek pofán. El akarok képedni, mint annak idején.