“Ezt ki kell vinnünk az utcára…” – ott voltunk a Ghostchant debütkoncertjén!

Igencsak kemény este kerekedett a Ghostchant budapesti debütkoncertjéből. Három nagyon súlyos és sötét zenekar lépett fel a KVLT színpadán és mutatta meg hogyan is kell egy emlékezetes koncertet adni és hogy mit is jelent az a szó, hogy energia.

WASTED STRUGGLE

10483171_865333643494767_5012993729570289313_n

A koncert nyitózenekara a budapesti a Wasted Struggle volt, akik zajos, metalos elemekkel jócskán teletűzdelt hardcore zenéjükkel remekül megalapozták az est sötét hangulatát. A közönség sajnos itt még nem volt túl aktív, ennek ellenére egy nagyon energikus koncertet láthattunk tőlük, köszönhetően az igencsak élő színpadképnek és a precízen előadott daloknak. Kiemelném az énekesek teljesítményét, ugyanis itt rögtön kettő is volt, a basszusgitáros Karsay Máté is jócskán kivette a részét a vokálozásból, remekül kiegészítve az énektémákat. Természetesen felcsendült a Ghostchant-tal közösen elkészített split lemezről mindkét dal, de három-három dal erejéig visszatértek a Guillotines (Behold The Lights, The Shield, Wounded Servant) és a Plaguebringer (ezt teljes egészében eljátszották) dalaihoz is. Bemelegítésnek tökéletes buli volt.

THE SOUTHERN ORACLE

10468498_760754750668967_5112318368906888097_o

Második (és egyben utolsó) előzenekarként a The Southern Oracle lépett a színpadra hogy bemozgassa a KVLT közönségét. A srácok élő teljesítménye mindig is nagyon jó volt és ehhez rengeteget hozzátesz az énekes\frontember Kókai Barni hangja és kiállása, ezt most is megtapasztalhattuk, egy perc megállás sem volt a színpadon, végig maximális fordulatszámon pörgött a zenekar. Ahogy azt megszokhattuk, a programjukat túlnyomórészt a zenekar idei nagylemezéről, a [HTH][LTH]-ról származó dalok alkották, bár az [LTH] lemezt ezúttal mellőzték és inkább a keményebb, velősebb dalokra helyezték a hangsúlyt és felcsendült a Hellwakening egyik közönségkedvence, a Fear Comes In Waves is. A közönség szerencsére vette a lapot, beindult a mozgás és sokan üvöltötték a Dead Rats vagy az Aimless Walkers sorait, bár „természetesen” meg kellett jelennie a már-már sajnos kötelezőnek tűnő random részeg tróger raszta figurának is, akit sajnos senki nem rúgott úgy tüdőn, hogy észrevegye magát és elhúzzon. Ezt az apróbb zavaró körülményt leszámítva egy jó koncertet és egy ereje teljében lévő zenekart láthattunk.

GHOSTCHANT

10830907_1010265665656152_3342523243811703394_o

Több okból is hatalmas várakozás előzte meg a Ghostchant zenekar élő debütálását. Többek között az is, hogy a Phoenix Music Hungary feje, Jakab Zoltán négy és fél év után először állt színpadra a Bridge To Solace zenekar feloszlása után és mindezt igencsak illusztris nevekkel tette (többek között ex-Newborn, ex-The Idoru, Nadir és Our Existence Is Punishment tagokkal). Már a zenekar kiadott anyagaiból (legyen az hangzóanyag vagy akár egy interjú) lehetett érezni, hogy ez koncert más lesz, mint amit megszokhattunk eddig. Fel is adták a leckét, mert rohadtul nehéz arról írni, ami pénteken a KVLT-ban történt. Nehéz, mert aki nem volt ott, az tényleg nem tudja átérezni, hogy mekkora élmény volt egy kicsit (még ha tényleg csak nagyon kicsit) belekóstolni abba, hogy milyen is lehetett a hardcore azokban az időkben, amikor egy zenekar koncertje nem arról szólt, hogy számok között akarják kizavarni az embereket, pólót meg egyéb zenekaros termékeket vásárolni. Itt nem voltak divatos pózok, Vans cipők meg szinkronguggolgatások, helyette kaptunk egy fél órás adrenalinbombát nagybetűs ÜZENETTEL, mindezt olyan energiával átadva, hogy arra nehéz szavakat találni. Szó volt állatvédelemről (lehetett is kapni a zenekaros pólók mellett az Állatmentő Liga támogatói pólójából is), a minket kizsákmányoló hatalomról és kaptunk egy igencsak éles (de teljesen jogos) kritikát a hazai színtér alakulásáról, illetve a közösségformálás (erre egyébként jó példa volt, hogy a négyszáz facebook „attend”-ből maximum 150-200-an jelentek meg) és az üzenet hiányáról. Ezek mind triviális dolgoknak tűnnek, de szerencsére mentes volt mindenféle demagógiától vagy politikai töltettől. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb megmozdulása volt a pénteki buli, amire már hatalmas szükség volt és amit biztosan nem felejt el senki, aki megjelent. Bárcsak elindítana valamit.